← Vissza a bloghoz
Arany százalékjel – átalányadózási költséghányadok 2026-ban

Költséghányadok: 45%, 80%, 90% — melyik vonatkozik Önre?

Az átalányadózásban a költséghányad határozza meg, hogy a vállalkozói bevétel mekkora részét lehet a törvény alapján költségként figyelembe venni. A fennmaradó rész az átalányban megállapított jövedelem, amelyre az SZJA-mentes jövedelemrész és az egyéb alkalmazható szabályok vonatkoznak.

2026-ban három költséghányad alkalmazható: 45%, 80% vagy 90%. A helyes besorolást a ténylegesen bevételt eredményező tevékenység és a személyi jövedelemadóról szóló törvény feltételei határozzák meg.

45% — az általános költséghányad

2026. január 1-jétől a korábbi 40%-os általános költséghányad 45%-ra emelkedett. Ezt kell alkalmazni, ha a bevételt eredményező tevékenység nem felel meg a kedvezőbb, 80%-os vagy 90%-os kategória feltételeinek. Idetartozhat például a tanácsadás, az oktatás, a szoftverfejlesztés és számos kreatív vagy szabadúszó szolgáltatás.

A 45%-os költséghányad azt jelenti, hogy a vállalkozói bevétel 55%-a lesz az átalányban megállapított jövedelem — nem feltétlenül az az összeg, amely után ténylegesen SZJA-t kell fizetni.

80% — a törvényben meghatározott tevékenységek

A 80%-os költséghányad nem minden kereskedelmi, ipari vagy mezőgazdasági tevékenységre jár automatikusan. A törvény meghatározott tevékenységekre biztosítja, és a vonatkozó kizárólagossági feltételeket is teljesíteni kell.

Ilyen tevékenység lehet például a meghatározott építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41–42), fodrászat és szépségápolás (9602), gépjárműjavítás (4520), számítógép- és kommunikációseszköz-javítás (951), vendéglátás (56) vagy taxis személyszállítás (4932). A teljes felsorolást az Szja tv. 53. § (2) bekezdése tartalmazza.

80%-os költséghányadnál a bevétel 20%-a számít átalányban megállapított jövedelemnek. Ez a kategória akkor is alkalmazható lehet, ha a vállalkozó a törvényben meghatározott 80%-os tevékenységek mellett kiskereskedelmi tevékenységből is szerez bevételt, a jogszabályi feltételek szerint.

90% — kizárólagos kiskereskedelem

A 90%-os költséghányad a törvényi feltételek szerint kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozóknál alkalmazható, a törvényben megengedett szűk, egyetemes postai szolgáltatóhoz kapcsolódó kivételekkel. A vendéglátás nem ebbe a kategóriába tartozik.

Ebben az esetben a bevétel 10%-a az átalányban megállapított jövedelem. Ha a vállalkozó más jellegű bevételszerző tevékenységet is végez, a 90%-os besorolás elveszhet.

Fontos, ha többféle tevékenységet végez: nem a legnagyobb bevételt hozó főtevékenység alapján kell automatikusan kiválasztani a költséghányadot. A ténylegesen végzett, bevételt eredményező tevékenységek számítanak. Ha év közben olyan változás történik, amely miatt a korábbinál alacsonyabb költséghányad alkalmazható, az új, alacsonyabb hányadot az év korábban megszerzett bevételeire is alkalmazni kell. Ezért a besorolást minden tevékenység és bevételtípus figyelembevételével célszerű ellenőrizni.

Egy egyszerű példa: 8 millió Ft éves bevétel

  • 45%-os hányad: 3 600 000 Ft vélelmezett költség → 4 400 000 Ft jövedelem.
  • 80%-os hányad: 6 400 000 Ft vélelmezett költség → 1 600 000 Ft jövedelem.
  • 90%-os hányad: 7 200 000 Ft vélelmezett költség → 800 000 Ft jövedelem.

A példában kizárólag a költséghányad és a jövedelemszámítás különbsége látható. A fizetendő közterhek meghatározásához további szabályokat is figyelembe kell venni.

Mennyi a személyi jövedelemadó 2026-ban?

Az átalányban megállapított jövedelem 1 936 800 Ft-ot meg nem haladó része 2026-ban SZJA-mentes. Ezt a mentességet nem szabad összekeverni a költséghányaddal: először a bevételből a költséghányad alapján jövedelmet számítunk, majd az SZJA-kötelezettség vizsgálatakor figyelembe vesszük az adómentes jövedelemrészt.

A fenti, 8 millió Ft-os példában a 45%-os kategória szerinti 4 400 000 Ft jövedelemből – egyéb SZJA-kedvezmények figyelembevétele nélkül – 2 463 200 Ft az adóköteles rész, amelynek 15%-a 369 480 Ft SZJA. A 80%-os és a 90%-os kategória szerinti példában az átalányban megállapított jövedelem az SZJA-mentes határ alatt marad.

Az SZJA-mentesség nem teljes adó- és járulékmentesség. A társadalombiztosítási járulék, a szociális hozzájárulási adó, az áfa és a helyi iparűzési adó külön szabályok szerint merülhet fel. Különösen fontos, hogy a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknál minimális járulék- és szochofizetési kötelezettség is fennállhat.

Hogyan állapítható meg a saját költséghányad?

  • Határozza meg, pontosan milyen tevékenységből keletkezik ténylegesen bevétele; ne csupán a nyilvántartásba bejelentett főtevékenységet nézze.
  • Ellenőrizze az alkalmazandó ÖVTJ-besorolást és a 1995. évi CXVII. törvény 53. §-ának feltételeit. A 80%-os kategóriánál az ÖVTJ’24 jogszabályban rögzített besorolási rendje az irányadó.
  • Ha többféle tevékenységből van bevétele, külön ellenőrizze a 80%-os és 90%-os költséghányad kizárólagossági feltételeit, valamint az év közbeni változások hatását.
  • A várható fizetendő terhek becsléséhez használja az átalányadó-kalkulátort, szükség esetén kérjen személyre szabott szakmai segítséget.

Az átalányadózási szabályokról további áttekintést a Mi az átalányadózás? című cikkünkben talál.

Hivatalos források

Ez az összefoglaló a 2026. november 1-jén ellenőrzött szabályokra épül, és általános tájékoztatást nyújt; nem helyettesíti az egyedi adózási helyzet vizsgálatát.

Nem biztos a saját besorolásában?

Tájékozódjon a költséghányadok szabályairól, számolja ki várható terheit, vagy lépjen kapcsolatba velünk!

error: Content is protected !!