Átalányadó vs KATA: melyik éri meg jobban 2026-ban?
A KATA és az átalányadózás egyaránt egyszerűsített adózási lehetőség az egyéni vállalkozóknak, de nem ugyanazoknak a vállalkozóknak érhetők el, és a fizetendő közterhek számítása is eltér. A döntésnél a vevőkör, a biztosítási jogviszony, a tevékenység és az éves bevétel egyaránt számít.
Ki választhatja a két adózási formát?
KATA: a 2026-os szabályok szerint alapvetően az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja. Többek között a legalább heti 36 órás munkaviszonyban állók, a nappali tanulmányokat folytatók és a saját jogú nyugdíjasok nem felelnek meg a kata főfoglalkozásra vonatkozó feltételének. További törvényi kizáró okok is lehetnek.
Átalányadózás: a feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozók főfoglalkozásban, heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett, illetve nyugdíjasként is alkalmazhatják. A járulék- és szochofizetési szabályok a jogviszonytól függően eltérnek.
Lehet cégeknek számlázni?
A két forma egyik legfontosabb különbsége a megrendelői kör. Katásként főszabály szerint a kifizetőtől – például cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy egyéb szervezettől, akár külföldi kifizetőtől – termékértékesítés vagy szolgáltatás ellenértékeként szerzett bevétel megszünteti a kataalanyiságot. A törvény kivételt biztosít például a meghatározott taxis személyszállítás bevételére.
Átalányadózóként magánszemélyeknek és cégeknek is lehet számlázni; a megrendelő típusa önmagában nem kizáró ok. A szabályos számlázás, az áfa és az esetleges nemzetközi ügyletek kötelezettségeit természetesen külön vizsgálni kell.
Mennyi adót kell fizetni 2026-ban?
KATA: a tételes adó főszabály szerint havi 50 000 Ft, azaz tizenkét teljes adófizetési hónap esetén évi 600 000 Ft. Az éves 18 millió Ft-os keretösszeg fölötti kisadózói bevételre 40% különadó vonatkozik. Ez nem abszolút bevételi plafon: a különadó megfizetése önmagában nem jelenti a KATA-jogosultság megszűnését. Ha nem mind a tizenkét hónap adóköteles, a keret is az érintett hónapokhoz igazodik (havi 1,5 millió Ft).
Átalányadózás: a bevételből a tevékenységtől függően 45%, 80% vagy 90% költséghányad vonható le. A fennmaradó rész az átalányban megállapított jövedelem. Ennek 2026-ban 1 936 800 Ft-ot meg nem haladó része SZJA-mentes, az e fölötti rész után főszabály szerint 15% személyi jövedelemadó fizetendő, figyelembe véve az esetleges adóalap-kedvezményeket. Emellett 18,5% TB-járulék és 13% szocho is felmerülhet; főfoglalkozásban minimumfizetési szabályok is érvényesek.
Az adózás legfontosabb különbségei
| Szempont | KATA (2026) | Átalányadózás (2026) |
|---|---|---|
| Jogosultak | Feltételeknek megfelelő főfoglalkozású, nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók | Fő- és mellékfoglalkozású, valamint nyugdíjas egyéni vállalkozók is |
| Magán- és céges vevők | Kifizetői bevétel főszabály szerint megszünteti a jogosultságot (kivétel például a meghatározott taxizás) | Mindkettő megengedett |
| Adó számítása | Havi 50 000 Ft tételes adó, szükség esetén 40% különadó | Jövedelem alapján SZJA, valamint státusztól függő TB-járulék és szocho |
| Bevételi keret | 18 millió Ft felett 40% különadó teljes adófizetési évben; nem abszolút bevételi plafon | 38 736 000 Ft általánosan, illetve 193 680 000 Ft meghatározott kiskereskedelmi tevékenységnél |
| Költséghányad | Nincs tételes költségelszámolás az adó kiszámításánál | 45%, 80%, 90% a törvényi feltételek szerint |
| Bevallás és befizetés | Havi tételes adó; éves bevételi nyilatkozat, szükség esetén különadó-bevallás | Negyedéves SZJA-előleg és járulék-/szocho-kötelezettség, éves SZJA-bevallás |
Melyik mikor lehet előnyösebb?
- KATA: ha a törvényi feltételek teljesülnek, a vállalkozó főfoglalkozású, és a bevétele megfelelően magánszemély ügyfelektől érkezik. A kiszámítható havi adó sok esetben előny lehet.
- Átalányadózás: ha a vállalkozó cégeknek is dolgozik, nappali tagozatos vagy heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozik, esetleg tevékenysége alapján 80–90%-os költséghányadot alkalmazhat.
- Ingadozó bevételnél: az átalányadózás a ténylegesen megszerzett bevételhez igazodik, de főfoglalkozásban a minimumközterheket ilyenkor is figyelembe kell venni; KATA esetén a havi adó főszabály szerint a bevétel nagyságától független.
Bevételi határok és az áfa: két külön szabály
Az átalányadózás 2026-os általános bevételi határa 38 736 000 Ft; a jogszabály szerinti kiskereskedelmi tevékenységnél 193 680 000 Ft lehet. Az értékhatárt egyes évközi változások esetén arányosítani kell. Az alanyi áfamentesség 2026-os értékhatára külön, 20 millió Ft; ez nem azonos sem a KATA 18 milliós különadókeretével, sem az átalányadózási bevételi határral.
Adminisztráció és határidők
A katás vállalkozónak a havi tételes adót főszabály szerint a következő hónap 12-éig kell megfizetnie. Az éves bevételről a következő év február 25-éig kell nyilatkoznia, a különadót – ha van – ugyancsak ekkor kell bevallania és megfizetnie. Az átalányadózó az SZJA-előleget negyedévente rendezi; a biztosított egyéni vállalkozó járulék- és szochobevallása 2026-ban negyedéves (2658), havi bontással. Az éves SZJA-bevallás határideje főszabály szerint a következő év május 20-a. A bevételi nyilvántartás és a számlázási feladatok mindkét formában fontosak.
Hogyan döntsön?
Először ellenőrizze, hogy egyáltalán választhatja-e a KATA-t. Ezután érdemes az éves bevételt, a magánszemély és vállalkozói megrendelők arányát, a tevékenység szerinti költséghányadot, a biztosítási jogviszonyt és az igénybe vehető kedvezményeket együtt vizsgálni. A kalkulátor segíthet az átalányadó várható terheinek megbecslésében; az egyedi döntéshez a teljes közteherkört érdemes figyelembe venni.
Hivatalos források
- NAV – 2026. évi információs füzetek (99. szám: KATA; 100. szám: átalányadózás)
- NAV – Adózási mód választása
- NAV – Kedvező változások az átalányadózásban
- NAV – Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára
Frissítve: 2026. november 1. A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét vállalkozói helyzet szakmai vizsgálatát.