← Vissza a bloghoz
Számlázási és adózási dokumentumokat ellenőrző szakember az íróasztalnál

Átalányadós számlázási szabályok 2026-ban

Az átalányadózás az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadózásának módja, a számlázást azonban alapvetően az általános forgalmi adóról szóló törvény szabályozza. Ezért átalányadózóként is figyelni kell a számlák kötelező adataira, a kiállítás határidejére, a NAV Online Számla rendszerére és az áfastátuszra.

Magánszemélyeknek és cégeknek is számlázhat?

Igen. Az átalányadózás önmagában nem tiltja, hogy a vállalkozó cégeknek, más vállalkozóknak vagy magánszemélyeknek nyújtson szolgáltatást, illetve értékesítsen. Ez lényeges különbség az új KATA-hoz képest, ahol a nem magánszemélytől származó bevétel főszabály szerint a kataalanyiság megszűnését eredményezi, néhány törvényi kivétellel.

Az egyes ügyletekre ettől még külön szabályok vonatkozhatnak, például külföldi vevő, fordított adózás vagy speciális tevékenység esetén.

Mikor kell számlát, és mikor elegendő nyugtát adni?

Vállalkozásoknak teljesített belföldi ügyletekről főszabály szerint számlát kell kibocsátani. Magánszemély vevőnél bizonyos feltételek mellett elegendő lehet a nyugta, például ha az ellenértéket a teljesítésig megfizeti, az összeg nem éri el a 900 000 Ft-ot, és nem kér számlát. Ha a feltételek nem teljesülnek, vagy a vevő számlát kér, számlát kell kiállítani.

A nyugtaadás módját is a tevékenységhez kell igazítani: egyes tevékenységeknél pénztárgép használata kötelező. Előleg és külföldi ügylet esetén további szabályok merülhetnek fel.

Mikor kell kiállítani a számlát?

  • Haladéktalanul: például a teljesítéskor megfizetett ellenérték vagy a számlázandó előleg esetén.
  • Legfeljebb 8 napon belül: több olyan, utólag fizetett belföldi ügyletnél, amelynek számlája áthárított áfát tartalmaz vagy tartalmazna.
  • Eltérő határidővel: egyes közösségi és más különös ügyleteknél speciális számlakibocsátási határidő érvényes.

A számlázóprogramban a teljesítés dátumát, a kiállítás keltét és – amennyiben alkalmazandó – a fizetési határidőt külön kell kezelni: ezek nem feltétlenül azonosak.

Mit kell feltüntetni a számlán?

A számla pontos kötelező adattartalma az ügylet típusától is függ. Általánosságban ellenőrizni kell az alábbiakat:

  • A számla egyedi sorszáma és kibocsátásának kelte.
  • A számlakibocsátó neve, címe és adószáma; a vevő neve és címe.
  • Belföldi áfaalany vevő esetén – a vonatkozó szabályok szerint – a vevő adószámának első nyolc számjegye. Magánszemély vevő adószáma általában nem szükséges.
  • Az értékesített termék vagy szolgáltatás megnevezése, szükség szerint mennyisége, egységára, az adóalap és a megfelelő áfakezelés.
  • A teljesítés napja, ha az eltér a kiállítás keltétől; továbbá az ügylethez tartozó külön jelölések, például adómentesség vagy fordított adózás.
Fontos: az „átalányadózó” megjelölés önmagában nem kötelező számlaszöveg, és nem helyettesíti az áfára vonatkozó jelölést. A számlán mindig az adott ügylet tényleges áfakezelését kell helyesen feltüntetni.

Online Számla: kinek kell adatot szolgáltatnia?

A NAV Online Számla rendszerében minden olyan számláról és módosító vagy érvénytelenítő okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyre az Áfa tv. magyar számlázási szabályai alkalmazandók. A kötelezettség a magánszemély vevőnek kiállított és az alanyi adómentes számlákra is kiterjed.

  • Számlázóprogram esetén: a programnak a számla kiállításakor automatikus, elektronikus adatszolgáltatást kell teljesítenie.
  • Kézi számlatömb esetén: az adatokat főszabály szerint 4 naptári napon belül kell rögzíteni; legalább 500 000 Ft áthárított áfa esetén az előírt határidő 1 nap.

A NAV felé történő adatszolgáltatás nem azonos a számla vevő részére történő átadásával. A kiállítást és a továbbítást is ellenőrizni kell.

Átalányadózás és alanyi áfamentesség: nem ugyanaz

Az átalányadózás a vállalkozói jövedelem kiszámítását érinti. Az alanyi adómentesség (AAM) viszont egy külön, áfával kapcsolatos jogállás. A belföldi alanyi adómentesség választásának éves bevételi értékhatára 2026-ban 20 millió Ft, a törvényi feltételek figyelembevételével.

Alanyi adómentes minőségben teljesített belföldi ügylet számláján az adómentességet egyértelműen jelezni kell – például „alanyi adómentes” vagy a számlázóprogram megfelelő AAM-jelölésével –, és nem szerepelhet rajta áthárított áfa. Az AAM ugyanakkor nem jelent minden esetben áfamentességet: egyes külföldi beszerzések, szolgáltatás-igénybevételek és más különleges ügyletek után áfakötelezettség keletkezhet.

Ne keverje össze a két bevételi határt! Az átalányadózás 2026-os általános éves bevételi értékhatára 38 736 000 Ft, míg a belföldi alanyi áfamentességre vonatkozó általános értékhatár 20 000 000 Ft. A két szabály eltérő adónemet érint; az évközi kezdés és más speciális körülmények további feltételeket eredményezhetnek.

Mit érdemes rendszeresen ellenőrizni?

  • A megfelelő vevőadatokat, teljesítési dátumot és áfajelölést minden számlán.
  • Az Online Számla rendszerben a sikeres adatszolgáltatást, különösen hibaüzenet vagy technikai probléma után.
  • A kiállított számlák és bevételek nyilvántartását, valamint a bizonylatok szabályszerű megőrzését.
  • A 2026-os alanyi mentességi értékhatár alakulását és a külföldi ügyletek esetleges különös szabályait.

Hogyan tovább?

Ha további tájékoztatásra van szüksége a számlázási kötelezettségekről, használja a gyakran ismételt kérdések oldalát, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot. Átalányadózási terhei becsléséhez a kalkulátort is használhatja.

Hivatalos források

Frissítve: 2026. november 1. A cikk általános tájékoztatás, nem helyettesíti a konkrét ügyletre irányadó jogszabályok és NAV-útmutatók egyedi ellenőrzését.

Bizonytalan a számlázási szabályokban?

Tájékozódjon a gyakori kérdésekről, vagy lépjen velünk kapcsolatba.

error: Content is protected !!