Járulékok átalányadózóként: mit kell fizetni?

Átalányadózó egyéni vállalkozóként a személyi jövedelemadó (SZJA) mellett társadalombiztosítási járulékkal (TB-járulék) és szociális hozzájárulási adóval (szocho) is számolhat. A fizetendő összeg nemcsak a bevételtől, hanem attól is függ, hogy főfoglalkozásban, heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett, illetve nyugdíjasként vállalkozik-e. Összefoglaltuk a 2026-os szabályokat.

Milyen közterheket kell megkülönböztetni?

• Személyi jövedelemadó (SZJA): főszabály szerint 15%, de az átalányban megállapított jövedelem első 1 936 800 Ft-ja 2026-ban SZJA-mentes. A költséghányad az átalányjövedelem kiszámításánál számít.
• Társadalombiztosítási járulék: 18,5% a jogszabály szerint megállapított járulékalap után.
• Szociális hozzájárulási adó: 13% a jogszabály szerint megállapított szochoalap után.

Főfoglalkozású vállalkozó: mekkora a minimum?

A főfoglalkozású, biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó TB-járulékának és szochójának havi alapja általában legalább a minimálbér, illetve – ha a személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel – a garantált bérminimum. Ez a minimum akkor is alkalmazandó lehet, ha a vállalkozás jövedelme még teljes egészében az SZJA-mentes sávba esik.

2026. január 1-jétől fontos könnyítés: a szocho minimális alapja is a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 100%-a; a korábbi 112,5%-os szorzót már nem kell alkalmazni.

Az összegek kedvezmények nélkül, teljes aktív hónapra, a minimális alapok alapján készültek. Nagyobb jövedelemnél a tényleges járulék- és szochoalap is magasabb lehet. Szünetelés, évközi kezdés, ellátások vagy egyéb mentességek esetén eltérő szabályok érvényesülhetnek.

Heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tanulmányok mellett

Ha a vállalkozást legalább heti 36 órás munkaviszony vagy nappali rendszerű tanulmányok mellett folytatja, nem vonatkozik Önre a főfoglalkozásúak havi minimum-járulékalapja. A 18,5%-os TB-járulékot és a 13%-os szochót a göngyölítéses módszerrel meghatározott, adóköteles átalányjövedelem alapján kell megállapítani.

Amíg az adott évben az átalányban megállapított jövedelem nem haladja meg az 1 936 800 Ft-ot, főszabály szerint nem kell TB-járulékot és szochót fizetnie az egyéni vállalkozás után. A 2658-as járulékbevallást azonban ekkor is be kell nyújtania a biztosítási jogviszonyára tekintettel.

Mi a helyzet a nyugdíjas vállalkozókkal?

A társadalombiztosítás szabályai szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő átalányadózó vállalkozó főszabály szerint nem fizet saját maga után TB-járulékot és szochót, és a 2658-as bevallást sem kell benyújtania. 2026-tól azonban külön szochoszabály érintheti az anyák kedvezményét érvényesítő saját jogú nyugdíjas vállalkozókat meghatározott jövedelemszint felett. A nyugdíjas státuszt és az esetleges kivételeket egyedileg ellenőrizni kell.

Mit jelent a göngyölítéses módszer?

Az átalányadózók TB-járulék- és szochoalapját főszabály szerint negyedévente, göngyölítéssel kell meghatározni. A számítás az év során addig keletkezett, SZJA-köteles átalányjövedelemből indul ki, figyelembe veszi az előző negyedévekben már alapként elszámolt összegeket, majd a tárgynegyedév biztosításban töltött hónapjai között osztja fel az összeget. A főfoglalkozású vállalkozóknál ezt a havi minimumalappal is össze kell vetni.

A göngyölítés miatt a tényleges járulék- és szochoteher nem mindig számítható ki egyetlen havi bevételből. A jövedelem keletkezésének időpontja, a korábban elszámolt alapok és a vállalkozói jogviszony időtartama is fontos.

Mikor kell bevallani és megfizetni?

2026-ban a nem kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozók a 2658-as bevallásban negyedévente, de a negyedév hónapjait külön feltüntetve vallják be a TB-járulékot és a szochót. A bevallás és a befizetés általános határideje a negyedévet követő hónap 12. napja, munkaszüneti nap esetén a határidő eltolódhat. A 2026. IV. negyedévi általános határidő 2027. január 12.

Az SZJA-előleget – ha keletkezik fizetési kötelezettség – szintén negyedévente kell megfizetni; a végleges éves SZJA-ról az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell elszámolni.

Mire jogosíthat a biztosítási jogviszony?

• Nyugdíjjogosultság: a biztosítási jogviszony és a jogszabály szerinti járulékalap szerepet játszhat a szolgálati időben és a nyugdíj összegében.
• Egészségbiztosítási ellátások: például táppénz, illetve a feltételek fennállása esetén csecsemőgondozási díj (CSED) vagy gyermekgondozási díj (GYED).
• Álláskeresési ellátás: a jogosultság az arra vonatkozó külön jogszabályi feltételektől függ.

Az ellátások nem pusztán a befizetett szocho összegétől függnek; az adott ellátás saját jogosultsági és számítási szabályai az irányadók.

Hogyan számolja ki a várható terheit?

Érdemes a kalkulátorral előzetesen becslést készíteni, majd külön ellenőrizni a biztosítási jogviszonyát, a minimumalapot és az esetleges kedvezményeket. A pontos kötelezettség meghatározásához a NAV hivatalos tájékoztatói az irányadók.